Környezetünkről és rólunk is gyűjtik az adatokat azok az apró érzékelők, szenzorok amelyek behálózzák mindennapjainkat. Mennyiben áldás vagy átok ez, hol tart és merre folytatódik a szenzorok forradalma?
Húsz szenzor egyetlen okostelefonban? Igen! Sőt, egy elektromos autóban akár több száz is lehet belőlük! Ezekből az apró érzékelőkből naponta közel ötmillió, éves szinten mintegy másfél milliárd darabot gyárt a nemzetközi Bosch csoport, és folyamatosan dolgozik a fejlesztésükön is. Ez még csak a jelen, előrejelzések szerint 2030-ig a félvezetők piaca megháromszorozódhat – derül ki egyebek mellett a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásából, melyben Csikósné Dr. Pap Andrea Edittel, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettesével és Mezősi Norbert gépészmérnök-közgazdásszal, a magyarországi Bosch csoport szenzorok tervezésében részt vevő csoportjának vezetőjével Tóth Edit, a Robert Bosch Kft. kommunikációs és kormányzati kapcsolatok osztály digitális menedzsere beszélget
Az érzékelők egyre kisebbek, egyre gyorsabbak, és egyre több lesz belőlük az eszközeinkben. A járművekbe, fülhallgatókba beépített okosszenzorok után, a Bosch szakértője szerint, a következő piaci robbanást az okosszemüvegek térnyerése hozhatja el. Várhatóan széles körben népszerűvé fog válni például, hogy vezetés közben a szenzorokkal felokosított szemüvegünk fejmozdulatainkat követve megmutatja a helyes útirányt vagy a veszélyes helyzeteket. De a főzés szerelmeseinek is könnyebb dolga lesz, hiszen ezzel az eszközzel a hozzávalók adagolása, a mennyiségek kimérése, tehát az étel elkészítése is egyszerűbbé válik.
Az életmentésben és a katasztrófaelhárításban is aktív szerep jut a legújabb szenzoroknak, hiszen az Egyesült Államokban a 911-es segélyvonalra érkező hívások esetén a telefonokba épített légnyomásszenzorok adatai alapján a diszpécserek nemcsak azt látják, honnan érkezik egy segélykérés, hanem azt is, hogy melyik emeletről. Ez a tudás nemcsak a felhőkarcolóknál, de akár hagyományos lakótelepeken is életmentő lehet.
Az egészségügy is több területen épít az érzékelők nyújtotta információkra. A vérnyomást, szívritmust mérő okosórák ma már hétköznapi megoldások, de talán kevesen hallottak a sebkötözéskor használt pólyákba integrált speciális szenzorokról, amelyek a pH-érték érzékelésével a sebgyógyulási folyamatokat is képesek követni – erről is szó esik a Bosch podcastjában.
A jövő egyértelműen a kvantumszenzoroké, amelyek a jelenlegi mérési pontosság ezerszeresével bírnak – derül ki a Bosch podcastból. Ez teszi majd lehetővé például, hogy idegrendszerünk működését is lekövessék, és a tudományos megismerés mellett akár komoly betegségek diagnózisát, célzott kezelését is támogassák. Az új típusú kvantumszenzorok apró méretüknél fogva akár testünkbe épített implantátumként is működhetnek. Az orvosi előnyök mellett azonban – ahogy a Bosch podcast szakértőiben, úgy vélhetően a hallgatókban is – felmerül a dilemma, hogy ezt a futurisztikus lehetőséget a fejlődés új távlataként vagy inkább óvatossággal, távolságtartással fogadjuk-e.
[sc name=”facebook” ][/sc]
